Önkormányzat 2010
A lakosok jól érzik magukat, az utóbbi húsz évben a lélekszám megduplázódott
– Az idén százéves Erdőkertes agglomerációs település, annak minden előnyével és hátrányával. Lakosságszámunk 7500, a területünk ehhez képest kicsi, 570 hektár. Van három intézményünk; Óvoda 330 kicsivel, Általános Iskola 460 diákkal valamint Faluház és Könyvtár. A Kistérségi társulás intézményeként székhelye vagyunk a Szófogadó Beszédjavító Általános Iskolának, és az Esély Szociális Alapellátási Központnak. Szolgáltatások széles körben vehetőek igénybe a településen. A lakosok jól érzik itt magukat, ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi húsz évben a lélekszám megduplázódott.
Immáron a második ciklusban vagyok a község polgármestere, előtte voltam egy cikluson át önkormányzati képviselő is. A település mintegy 700 millió forintból működik, most már harmadik esztendeje. A költségvetés tervezése során nincs bázisszemlélet, minden évet az alapoktól kezdve újragondolunk. Igyekszünk mindenütt spórolni. A megszorítások közepette az ember még inkább igyekszik a saját szervezeteit egyre hatékonyabban működtetni. A köztisztviselőknek és a kommunális csoport dolgozóinak a munkaidejét márciustól ujjlenyomat olvasóval rögzítjük. Az elmúlt időben részben átszerveztük a polgármesteri hivatalt, az üzemeltetésben és a településfejlesztésben két közvetlen kollégám segít. Az önkormányzat kommunális gépjárműveit felszereltük GPS nyomkövető rendszerrel, és üzemanyagszondával. A mobiltelefonomon meg tudom nézni, ahogy már ma többször meg is néztem, hol járnak a szóró és kotró autóink ebben a hóesésben. Így kiküszöbölhető a szemétszállítási panaszok egy része is, hiszen percre pontosan tudjuk, hogy az adott ingatlan előtt mikor haladt el a kukás autó. Ez a rendszer erősíti a munkaszervezést is, jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásainkkal.
A kommunális csoport igen sok feladatot ellát, karbantartás és felújítás mellett kisebb beruházásokat is megvalósít, pl.: térburkolat kialakítást, járdaépítést. A válság következménye az is, hogy míg korábban égen-földön nem találtunk embert, aki nehézgépkezelői papírral bírt, most havonta többen is jelentkeznek. Mostanság sorra vállalnának munkát Önkormányzatunknál a jobbnál jobb szakemberek, de már nem tudom alkalmazni őket, mert az emberi erőforrás csak az egyik oldal, a béren túl az alapanyagot is biztosítani kell. Ha csak állnak, és nem tudnak mivel dolgozni, akkor sok értelme nincs a jelenlétüknek. Ezt kell tudni felmérni, és ehhez kialakítani egy olyan szervezeti rendszert, amely a vis maior helyzettől kezdve az apróbb feladatokon át akár parképítést is el tudja látni. Az elmúlt évek alatt sikerült jó kommunális csapatot kialakítanom, és szerencsére még messze vannak a nyugdíjkortól. A köztisztviselői karból elköszönő kollégák mellé már előre megkeressük az utódokat, akik egy évig tanulják a szakmát a tapasztalt munkatársak mellett. Ennek hátránya, hogy erre az időszakra két bér jelentkezik, viszont megvan a folyamatosság, és az új kollégák ez idő alatt megismerik a helyi viszonyokat. Az elmúlt időben jelentősen fiatalodott a köztisztviselői karunk, formálódik egy csapat, amely akár húsz évig is együtt tud maradni és szolgálni Erdőkertest.
Ha továbbra is megkapom a választóktól a bizalmat, és olyan képviselő-testületem lesz, amely támogat, a következő ciklusban megteremtődhet minden feltétel, hogy a városi rangra méltán pályázzunk, és eredményeink okán el is nyerhessük a címet. Igyekszünk a település lakosságát minél inkább összekovácsolni különféle programokat szervezünk. Februárban ilyen például a bálok mellett az „Isten hozta Erdőkertesen”, amelyre mindig az előző évben a településre költözötteket hívom meg - az idei esztendőben ez 150 embert jelent -, akik szép számmal el szokták fogadni a meghívást. Nekik bemutatom Erdőkertest. Ebből is láthatja az újonnan érkezett, hogy ő is fontos a közösség számára. Ekkor van a helyi rétes sütő verseny döntője is, és a nyertes réteseket a hallgatóság megkóstolhatja.
